A meditációban nem az elme működéséről van szó, hanem a tudat természetes állapotáról. Patandzsali az általa mutatott koncentrációs folyamat legvégét hívja szamádhinak, amikor magát az alanyt, a tudatosságot tapasztalhatjuk meg.

A legtöbb jógagyakorló ismeri Patandzsali nevét, de bizonyára kevesen tudnának arra bővebben válaszolni, hogy kis is volt Patandzsali? Mit tudhatunk róla biztosan, és mi az, ami már a mitológia területére esik?

A Jóga.szútrák a hindu filozófia egyik legismertebb szanszkrit nyelvű szövege. Szerzőjéről, Patandzsaliról nem sokat tudunk, keletkezésének ideje is bizonytalan, de a legtöbb szakértő isz. 400 körülre teszi. 

A rádzsa jóga kettős jelentése: 1. a legmagasabb rendű jógaút 2. a királyi én, a legfelsőbb Önvaló elérése. Egyszerre jelenti a végső célt, és az odavezető utat is.

A hatha-jóga egy olyan újszerű gyakorlási rendszert mutat be, ami a védikus és tantrikus hagyományokkal szemben egy mindenki számára nyitott empírikus, azaz saját tapasztalatokra épülő út.

A Védák a hindu kultúra legősibb szöveggyűjteménye, egy 3500 éves, szanszkrit nyelvű, élő orális hagyomány. A véda szó szerint tudást jelent, tehát a hagyomány szerint a Védák maga a nagybetűs Tudás.

Az Upanisadok egy szanszkrit nyelvű orális hagyomány. A hinduk legősibb szövegeihez, a Védákhoz írott filozófiai kommentárok gyűjteménye, az ember spirituális útjáról szóló prózai és verses művek.

Jóga egy van: az ember örök törekvése a teljesség felé, aminek számtalan útja van, így a jóga szó értelmezése is iskolánként, de akár egyénenként is eltérő lehet.

Ha visszatekintünk a szellemi folyamatokra, amik Indiában zajlottak az utóbbi 2-3 ezer évben, arra juthatunk, hogy a mai jógaiskolák nagyon sok tantrikus eredetű gyakorlatokat tanítanak.

A sramana szó vándort vagy keresőt jelent, és óind filozófiai és aszketikus hagyományokra utalunk vele. A mozgalom tagjai kivonultak a társadalomból, és visszautasították a szigorú vallási hierarchiát és kasztrendszert.

Az indiai filozófiák egyik központi eleme a móksa, a megszabadulás eszméje, azonban számos, egymástól gyökeresen különböző magyarázatot találunk ennek mibenlétére és elérésének módjaira.

A Brahman, a nonduális, abszolút Önvaló ideája egyáltalán nem egy ősi babona vagy hiten alapuló istenség. A Brahman maga a valóság, amit azonban eltakar előlünk az elme által teremtett élmények káprázata.

Életünket és a világhoz való viszonyunkat alapvetően meghatározza, hogy mit gondolunk önmagunkról. Amíg nem tudunk megfelelő válaszolni arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, addig arra sem fogunk tudni, hogy mi az élet értelme.